A magyar miniszterelnök, aki 17 óra alatt megbukott
- 2023. febr. 21.
- 3 perc olvasás
Frissítve: 2023. febr. 27.
Elképzelted már, hogy felkelsz reggel és elnökké választanak és mire lefeküdnél aludni már nem vagy az? Nem hinném, ám Hadik Jánossal pont ez történt:
1918. október 30-án József főherceg, a kormányzó eldöntötte, ki fogja váltatni Wekerle Sándort a miniszterelnöki székben. A választása, futaki gróf Hadik Jánosra esett. Hadik délelőtt tízkor kezdte meg a kormányalakítási tárgyalásait, a főherceg pedig visszaindult Bécsbe. Ekkor még egyikük sem sejtette, hogy a döntéssel tizenhét órán belül történelmet írnak.
Sokatmondó tény, ha egy miniszterelnöki kinevezésről az adott ország legjelentősebb, legolvasottabb napilapja nem az első oldalán számol be. Ez történt 1918. október 31-én Magyarországon.
A két kiadásban (reggel és délután) megjelenő lap korábbi számának csak a 2. oldaláról tudhatták meg az olvasók, hogy a politikusok véleményének meghallgatása után József főherceg befejezte küldetését: a király a főherceg javaslatára gróf Hadik Jánost nevezte ki miniszterelnöknek.
Az új miniszterelnök nagy lendülettel látott a munkának. A már említett október 31-i második, délutáni számában, Az Est „Gróf Hadik János nyilatkozik a terveiről” című cikkében idézi a kinevezett miniszterelnököt, aki épp a miniszterelnökségi palotába indul átvenni a hatalmat. A cikkben arról beszél:
Rövid programom az, hogy én egy nagy evolúciót akarok, demokratikus fejlődést és nem revolúciót. Ma délután tárgyalni fogok az egyes pártokkal, a Károlyi-párttal, a szociáldemokratákkal, mert az a szándékom, hogy minden irányzat teljesen és alaposan tájékozva legyen.
Tökéletesen időzített szavak. Nagyjából egész Közép-Európa, de legalábbis a nagy háborúban vesztésre álló országai forradalmi lázban égnek, Magyarországon három nappal korábban volt az úgynevezett lánchídi csata, amikor rendőrök tüntetők közé lőttek, ami öt ember életét követelte. Hadik nyilatkozata mögött viszont nem annyira a reálpolitikai szempontokat kell keresni: ez az üzenet a császári udvarnak szólt, hogy nyugi, minden rendben lesz.
Nem lett.
A feljegyzésekből tudni lehet, hogy Hadik október 30-án délelőtt 10-kor vette át a megbízatását, Wekerle Sándor akkor hagyta el a miniszterelnökséget. A kinevezett új miniszterelnök első munkanapja, ahogy tervezte, tárgyalásokkal telt. Némi rosszindulattal azt mondhatjuk, ez volt az utolsó, ami a tervei szerint alakult.
Nagyjából tizenkét órán keresztül, éjjel tízig egyeztetett arról, hogy kik lesznek az új kormányának tagjai, és milyen programot valósítson meg. A nap végére hét minisztert talált maga mellé.
A nemzeti tanácsot vezető Károlyi, aki Az Est ugyanabban a számában nyilatkozott, mint Hadik, azt mondta:
Hadik vállalkozását elkésettnek tartom. Azok, a kik az ország sorsát intézni akarják, még mindig nem akarják meglátni, hogy mi történik itt (…) Nem várok sokat Hadik vállalkozásától, mert a helyzet olyan, hogy már csak az a kormány boldogulhat Magyarországon, a mely a Magyar Nemzeti Tanáccsal harmóniában dolgozik.
Persze Károlyi tett is arról, hogy „Hadik vállalkozása” rövid életű legyen. Még 30-án éjszaka, nem sokkal azután, hogy a kijelölt miniszterelnök befejezte a kormányalakításról a tárgyalásait, a repülőszázados vezette Katonatanács egységei, alapvetően Károlyiék nemzeti tanácsának utasítására, elfoglalták Budapest stratégiai pontjait.
A fővárosban ekkora már napok óta egymást érték a tüntetések, amikhez csatlakoztak azok a katonák is, akik Budapesten épp az elszállításukra várakoztak. Hamarosan megkezdték a politikai foglyok kiszabadítását is, a tüntetők és a katonák egységét látva a karhatalmi erők sem álltak a forradalom útjába, amely így hajnalra győzedelmeskedett. A rendőrök enerváltságát és megosztottságát jelzi, hogy másnapi laphírek szerint a budapesti főkapitányságot „egy rendőrtisztviselő és egy detektív két tiszt és egy katona segítségével vér nélkül” foglalta el.
A gyorsan eszkalálódott helyzetet látva Hadik az egyetlen lehetséges lépést választotta: még hajnalban lemondott. A feljegyzések szerint hajnali háromkor bejelentette a főhercegnek, hogy megbízását visszaadja. Mindez persze csak egy jogi aktus volt, a másnapi lapokban a nevét is alig említik (Az Estben és a Népszavában a nevét sem találtuk aznap, a Pesti Napló annyit írt, hogy „már az új miniszterelnök távozását várják” – a lapzárta nyilván hamarabb volt, mint maga a lemondás aktusa).
Így Hadik János a maga 17 órányi, kormány nélküli miniszterelnökségével (jogilag „kinevezett, de esküt nem tett miniszterelnökként”) megdöntötte a Magyarország legrövidebb ideig tartó miniszterelnöke rekordot. A második helyezett 1919 nyaráról Peidl Gyula a maga 5 napjával.
forrás: Telex.hu
